Amikor feliratos tetoválást választasz, a „merre” kérdés nem csupán a betűk papíron látható dőlésszögére vonatkozik, hanem arra is, hogy kinek kell először elolvasnia a szöveget: neked, amikor a saját karodra nézel, vagy annak, aki veled szemben áll. A válasz a választott testrésztől és attól függ, miért szeretnéd oda a szöveget — egy személyes emlékeztető másként működik, mint egy mondat, amelyet azt szeretnél, hogy mások is észrevegyenek.
- Azok a testrészek, amelyeket könnyen látsz, ha lenézel (a csukló belső oldala, az alkar belső oldala, a bordák), általában feléd vannak tájolva.
- Azok a testrészek, amelyeket a veled szemben állók könnyebben látnak (az alkar külső oldala, a mellkas, a lapocka, a vádli), általában a szemlélő felé vannak tájolva.
- Olyan elrendezés is lehetséges, amely mindkét irányból olvasható, de ez korlátozza a betűtípus, néha pedig a pontos megfogalmazás megválasztását is.
- A választott irányt valódi bőrön is ellenőrizheted egy félpermanens mintával, mielőtt véglegesen döntenél az állandó tetoválásról.
Miért külön döntés a betűk iránya a betűtípustól és az elhelyezéstől?
Ugyanazt a szót ugyanazon a testrészen úgy is meg lehet rajzolni, hogy természetesen neked legyen olvasható, amikor az álladat a mellkasod felé húzva a saját karodra nézel, vagy annak, aki szemből néz rád — ritkán mindkettőtöknek egyszerre, különleges elrendezés nélkül. A gyakorlatban a tetoválóművésznek először azt kell eldöntenie, kihez szólnak a betűk, mielőtt bármi mást meghatározna a megjelenésükkel kapcsolatban.
Ez más döntés, mint annak kiválasztása, hogy a tested melyik oldalára kerüljön a tetoválás, amiről a bal vagy jobb kéz kiválasztásáról szóló tetoválási útmutatóban olvashatsz, és különbözik a betűtípus kiválasztásától is, amelyet a feliratos tetováláshoz megfelelő betűtípus kiválasztásáról szóló útmutató tárgyal. A szöveg iránya egyetlen kérdésre ad választ: ki olvassa el először? Ez határozza meg, hogyan rajzolják meg a sablont, mielőtt véglegesítenék a mintát.
Testrészek, ahol a felirat általában feléd olvasható
Csukló és alkar belső oldala
A csukló belső oldala és az alkar belső része többnyire úgy van tájolva, hogy feléd legyen olvasható, mert napközben természetesen ebből a szögből nézel a karodra. Egy rövid szó vagy kifejezés itt olyan emlékeztetőként működik, amelyet naponta többször is látsz, és nem feltétlenül másoknak szól.
Bordák és a kar belső oldala
A bordáknál és a felkar belső oldalán ugyanígy működik a dolog, amikor a karod lazán a tested mellett van: a tekinteted természetesen erre a területre esik, miközben a szemből nézők nehezebben látják, vagy más szögből látják. Ezért egy igazán személyes üzenet jól illik ide, hiszen leggyakrabban éppen te olvasod el.
Testrészek, ahol a felirat általában mások felé olvasható
Alkar külső oldala és mellkas
Az alkar külső oldalán, a kulcscsont alatti mellkason vagy a lapockán a betűk általában úgy vannak tájolva, hogy a veled szemben álló személy olvassa őket helyes irányban, ne te. Ha lenézel a saját alkarod külső oldalára, vagy tükörben nézed magad, természetes, hogy a szöveg fordítottnak vagy fejjel lefelé állónak tűnik — ez nem kivitelezési hiba, hanem annak természetes következménye, hogy a szöveget a másik ember felé tájolták. Arról, hogy pontosan hogyan látszik egy tetoválás tükörben vagy fényképeken, külön a tetoválások fényképeken és tükrökben való megjelenéséről szóló útmutatóban olvashatsz.
Lapocka és vádli
A lapockánál és a vádlinál ugyanez a logika érvényesül, mivel ezeket a testrészeket ritkán látod közvetlenül, mások viszont bizonyos ruhákban vagy testhelyzetekben könnyen észreveszik. Az ilyen irányú felirat inkább olyan mondathoz illik, amelyet meg szeretnél osztani másokkal, vagy szeretnéd, hogy észrevegyék, nem pedig olyan szöveghez, amelyet csak te olvasol újra. Ha nem vagy biztos benne, hogy az alkar belső vagy külső oldalát választanád, a kettő részletes összehasonlítását az alkar belső és külső oldaláról szóló útmutatóban találod.
Olvasható mindkét irányból? A kétirányú elrendezés kompromisszuma
Egyes szövegeket úgy is meg lehet komponálni, hogy ugyanaz a szó vagy rövid mondat egyszerre két szögből is helyesen legyen olvasható — ezt az elrendezést egyes művészek tükörmintának vagy ambigrammastílusnak nevezik. A hatás egy szimmetrikus szóval vagy a betűk geometrikus formájával jól működhet, de kompromisszumokkal jár: a betűtípust, a betűk közötti távolságot, sőt néha még a pontos megfogalmazást is ehhez az igényhez kell igazítani. Ez általában kézzel rajzolt sablont jelent, nem pedig egy kész betűtípus közvetlen alkalmazását.
Érdemes ezt a tetoválóművésszel még azelőtt megbeszélni, hogy bármi mást véglegesítenétek a mintával kapcsolatban. A legbiztosabban úgy derítheted ki, hogy a hatás valóban működik-e számodra, ha a mintát a valódi testrészen, a bőrödön nézed meg, nem csupán papírra rajzolt, lapos vázlatként.
Hogyan teszteld az irányt az állandó tetoválás előtt?
Első lépésként döntsd el, kinek kell először elolvasnia az üzenetet: neked, mindennap, vagy annak, aki veled szemben áll. Ebből indul ki a többi, az elhelyezéssel, a betűtípussal és az elrendezéssel kapcsolatos döntés is, ahogyan azt részletesen ismerteti az első tetoválás mintájának és helyének kiválasztásáról szóló általános útmutató.
Ha már van elképzelésed az irányról, a legbiztosabban úgy tesztelheted, ha pontosan ugyanazokat a szavakat, a választott irányban, egy félpermanens mintaként felteszed arra a testrészre, amelyet fontolgatsz. Ezután nézd meg tükörben és készíts néhány hétköznapi fényképet a következő napokban — ne feledd, hogy a tükör vagy a szemből készített fénykép a feléd tájolt mintát fordítottnak mutatja, és ez normális, nem annak a jele, hogy valami nincs rendben. Figyeld azt is, hogyan helyezkednek el a betűk, amikor a bőröd megmozdul az adott területen, például amikor behajlítod a csuklódat, vagy felállsz ülő helyzetből, mielőtt véglegesnek tekintenéd az elrendezést.
A félpermanens tinta az első 24-36 órában sötétebbé válik, körülbelül 2-15 napig marad a legintenzívebb, majd fokozatosan elhalványul, ahogy a bőr felszínén lévő sejtek 1-2 hetes ciklusban megújulnak — nem azért, mert aktívan eltávolítják (forrás: Hogyan működnek a félpermanens tetoválások). A gyakorlatban így néhány napig valós helyzetekben is megnézheted a mintát — az irodában, a tükörben, fényképeken —, mielőtt magától eltűnik.
Egy ilyen teszt megmutathatja, hogy a méret illik-e a testrészhez, hogyan helyezkedik el a minta a test ívén különböző szögekből, hogyan reagálnak a körülötted lévők, amikor észreveszik, milyen könnyű elrejteni vagy megmutatni a ruhád alatt, és hogyan bírja egy átlagos nap során; a fájdalmat, a gyógyulás folyamatát vagy a végleges tinta pontos megjelenését viszont nem mutathatja meg, hiszen ezek a tűvel végzett valódi kivitelezéshez tartoznak, nem a bőrre felvitt mintához (forrás: Miért teszteld a tetoválást, mielőtt véglegesítenéd?). Az ilyen teszt lehetőségeiről és korlátairól szóló teljes útmutatót a félpermanens próbatetoválásról szóló, az állandó tetoválás előtti útmutatóban találod.
Ha a bőrödön látva is megfelelőnek érzed az irányt, a következő kézenfekvő lépés, hogy a kiválasztott szavakat és tájolást pontosan azon a testrészen próbáld ki egy félpermanens mintával az Ideiglenes feliratos tetoválások kollekcióból, mielőtt végleges döntést hoznál.
