A szemét, fülét és száját eltakaró három majmot ábrázoló tetoválás egy régi mondást jelenít meg, amelyet ma leginkább így ismerünk: „nem látok, nem hallok, nem beszélek”. A kép a japán Nikkōban, a Tōshō-gū-szentély oltáránál található, 17. századi faragványból származik, a majmok japán nevei — Mizaru, Kikazaru és Iwazaru — pedig olyan szójátékot rejtenek, amely megmagyarázza, miért éppen majmokkal ábrázolják ezt a gondolatot. A motívummal kapcsolatban leggyakrabban a lehetséges negyedik majom és az merül fel kérdésként, hogy az üzenetét két, szinte ellentétes módon is lehet értelmezni. Az alábbiakban sorra tisztázzuk ezeket, mielőtt a kompozícióval és az elhelyezéssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókra térnénk.
- Az eredeti faragványon három majom látható, nem négy, és a nikkōi Tōshō-gū-szentélyben, a szent lovak istállóján található.
- A Mizaru, Kikazaru és Iwazaru nevek egy japán szójátékból erednek, nem a „nem látok, nem hallok, nem beszélek” kifejezés szó szerinti fordításai.
- A negyedik majom, Shizaru, egy régebbi és teljesebb mondás „nem teszek rosszat” részét jelképezi, de a források nem értenek egyet abban, miért hiányzik a nikkōi faragványról.
- A kifejezés értelmezhető személyes önfegyelemként, illetve — a nyugati használatban — olyan ember kritikájaként, aki szándékosan figyelmen kívül hagy egy problémát.
Honnan ered a három majom képe?
A motívumot népszerűvé tevő faragvány a nikkōi Tōshō-gū-szentélyben, a szent lovak istállóján (Shinkyūsha) található, és a 17. századból származik; egy nyolc faragott táblából álló sorozat második darabja (forrás: A három bölcs majom – Wikipédia). A majmok azért éppen az istállóban jelennek meg, mert a kelet-ázsiai hagyomány szerint megvédték a lovakat a betegségektől és a balszerencsétől (forrás: A nikkōi Tōshō-gū-szentély – Tabiiro). A gesztus mögötti filozófia azonban régebbi magánál a faragványnál: gyökerei valószínűleg Konfuciusz Beszélgetések és mondások című művének egyik mondásáig nyúlnak vissza, amely a Tendai buddhizmus Kínából érkező tanításain keresztül, a Nara-korszakban jutott el Japánba. A faragványt hagyományosan Hidari Jingorō mesternek tulajdonítják, a nevéhez kötött művek azonban csaknem három évszázadot ölelnek fel — ez arra utal, hogy a név inkább több kiváló mester közös művészneve lehetett, nem pedig egyetlen személyt jelölt (forrás: A Tōshō-gū-szentély három bölcs majma – Tourist Japan).
Mit jelent Mizaru, Kikazaru és Iwazaru, és milyen szójáték rejlik a nevek mögött?
A három gesztus közvetlenül értelmezhető: Mizaru eltakarja a szemét, és nem látja a rosszat, Kikazaru eltakarja a fülét, és nem hallja a rosszat, Iwazaru pedig eltakarja a száját, és nem beszél a rosszról (forrás: Nikkō három bölcs majma – Nippon.com). A nevek azonban nem ezeknek a gesztusoknak a fordításai, hanem egy szójáték eredményei: a tagadó „-zaru” toldalék (jelentése: „nem”) ugyanúgy hangzik, mint a „saru” (猿, majom) szó zöngés változata, amely összetett szavakban használatos. A mizaru-kikazaru-iwazaru kifejezés tehát természetes módon öltött majom alakot, mert a két hangzás egybeesett, nem pedig azért, mert a majmoknak eredetileg bármi közük lett volna a „nem látni, nem hallani, nem beszélni” gondolatához.
Miért éppen ez a három gesztus, és miért nem mások?
A három majmot ábrázoló tábla része a Tōshō-gū nyolc faragott jelenetből álló történetének, amely egy ember életének különböző szakaszait követi végig; ez a tábla a gyermekkornak felel meg — annak az életkornak, amikor az ember a legkíváncsibb és a leginkább ki van téve a hatásoknak, ezért ekkor van a legnagyobb szüksége arra, hogy megóvják tőlük (forrás: A nikkōi Tōshō-gū-szentély – Tabiiro). Ez magyarázza, miért éppen azt a három érzékszervet emeli ki a tanítás, amelyeken keresztül a környezetünk hatásai eljutnak hozzánk: amit látunk, amit hallunk, és amit úgy döntünk, hogy továbbadunk.
A negyedik majom és a leggyakoribb félreértések
A kép mögött álló konfuciánus mondás teljes változatának négy része van, nem három — a negyedik nagyjából így szól: „ne tegyél semmi olyat, ami ellentétes az illendőséggel”, amit általában úgy értelmeznek: „ne tegyél rosszat”. Ezt a negyedik gondolatot olykor egy további majom jeleníti meg, akit Shizarunak vagy Sezarunak neveznek; általában keresztbe tett karral vagy a hasára tett kézzel ábrázolják. Az eredeti nikkōi faragványon azonban nem szerepel, és a táblát legrészletesebben dokumentáló forrás két lehetséges magyarázatot ad a hiányára, de egyikről sem állítja, hogy az lenne a helyes: az első a majom hiányát a négyes számhoz kapcsolódó japán babonával magyarázza, ahol a négy (shi) ugyanúgy hangzik, mint a „halál” — ez elegendő ok arra, hogy a szentélyben kerüljék a számot; a második magyarázat szerint a gesztusát, amelyet általában a helytelen viselkedésre utalóként értelmeznek, nem tartották volna illőnek egy szent helyen való kifaragásra (forrás: A nikkōi Tōshō-gū-szentély – Tabiiro). A két magyarázat egyikéről sincs megerősítve, hogy kizárólag az lenne helyes, ezért a legpontosabb, ha egymással versengő feltevésként kezeled őket, nem pedig bizonyított tényként. Az viszont biztos, hogy az eredeti szentélyen pontosan három majom látható, a látás-hallás-beszéd sorrendjében — minden olyan változat, amely négy alakot vagy más sorrendet mutat, későbbi átdolgozás, nem az eredeti.
A konfuciánus mondástól a modern szimbólumig: mit is jelent valójában?
Bár a motívum gyökere egy Japánba a buddhizmuson keresztül eljutott konfuciánus mondás, már régóta széles körben elterjedt kulturális szimbólum, nem pedig valamely konkrét vallási kultuszhoz kötődő gyakorlat, és a nemzetközi népszerűségével együtt az értelmezései is megsokszorozódtak. Eredeti jelentése a személyes önfegyelemhez kapcsolódik: ne tedd ki magad szándékosan rossz hatásoknak, pletykáknak vagy rossz példáknak, különösen azokban az években, amikor formálódik a személyiséged. Arról szól, hogy megválogatod, mit nézel, mit hallgatsz meg, és mit ismételsz tovább, nem pedig arról, hogy figyelmen kívül hagyd a valós problémákat. A nyugati popkultúrában azonban ugyanezt a képet gyakran szinte ellentétes jelentéssel használják: olyan valakit írnak le vele, aki szándékosan „szemet huny” egy igazságtalanság vagy egy probléma fölött, amelyet el kellene ismernie (forrás: A három bölcs majom – Wikipédia). Ha tetoválást választasz, érdemes előre eldöntened, a két értelmezés közül melyiket szeretnéd közvetíteni, mert ez befolyásolja, milyen hangsúlyt kapnak a gesztusok, a majmok száma és az esetleges kísérőszöveg.
Hogyan válaszd ki a kompozíciót és az elhelyezést a saját mintádhoz?
A mintában szereplő majmok száma elsősorban attól függ, milyen üzenetet választasz: a klasszikus, három alakos változat hű marad az eredeti faragványhoz és a személyes önfegyelemről szóló értelmezéshez; a negyedik majmot, Shizarut akkor adhatod hozzá, ha ki szeretnéd egészíteni a mondást, és hangsúlyoznád a „ne tegyél rosszat” gondolatot, tudva, hogy későbbi kiegészítésről van szó, nem az eredeti nikkōi faragvány részéről.
A méret és az elhelyezés legalább annyira fontos, mint az alakok száma. Egy három kisebb sziluettből és letisztult vonalakból álló, vízszintes kompozíció jól mutat a csuklón vagy az alkaron, ahol a gesztusok távolról is jól kivehetők maradnak. Egy nagyobb, a majmok körül több részletet tartalmazó változat jobban elfér a bordákon vagy a lapockán, ahol a felület összetettebb kompozíciót is lehetővé tesz anélkül, hogy túlzsúfolná a mintát.
Mielőtt végleges döntést hoznál, egy ideiglenes tetoválással pontosan megnézheted, hogyan mutat az általad választott méret és elhelyezés — ugyanazt a megközelítést javasoljuk azoknak szóló útmutatónkban is, akik az első végleges tetoválásukat fontolgatják —, akár egy személyre szabott mintával is, amelyet az általad választott kompozícióhoz és majomszámhoz igazítunk.
Ha inkább a védelemre szeretnéd helyezni a hangsúlyt, nem az egyensúlyra, a katalógus egy másik illusztratív mintája ugyanerre a gondolatra épít: arra, hogy tudatosan gátat szabunk a negatív hatásoknak.
Ha más, hasonló kulturális jelentőséggel bíró szimbólumok is érdekelnek, A-tól Z-ig terjedő jelentésgyűjteményünk több tucat motívum magyarázatát tartalmazza, a buddhista témájú tetoválásokról szóló útmutatónk pedig részletesebben is bemutatja azt a kulturális hátteret, amelyből ez az ikonográfia is ered. Ha a motívum elsősorban vallási vagy kulturális vonatkozásai miatt érdekel, a vallási szimbólumokról szóló útmutatónk az ideiglenes tetoválásokban megmutatja, hogyan közelítünk tisztelettel az ilyen témákhoz, származásuktól függetlenül.
A három majom a „nem látok, nem hallok, nem beszélek” körüli tréfákon túl is egy világos és ellenőrizhető történetű motívum marad: egy 17. századi japán faragványé, egy szójátéké, amely képpé formált egy mondást, és két modern értelmezésé, amelyek közül tudatosan választhatsz, mielőtt a kompozícióról döntenél. Az általad választott majomszámot, méretet és elhelyezést ideiglenesen is kipróbálhatod, mindenféle nyomás nélkül, mielőtt egy végleges változaton gondolkodnál.
