A jakuza-tetoválás valójában nem önálló tetoválási stílus, hanem az irezumi, a hagyományos japán, egész testet beborító tetoválás, amelyet a japán jakuza csoportok később saját identitásuk kifejezésére vettek át. Aki a japán stílusú sárkányok, koi pontyok, tigrisek vagy bazsarózsák iránt érdeklődik, két történet részese: az évszázados irezumi hagyományé és annak újabb kori, bűnözői kisajátításáé. Ez utóbbi mindmáig magyarázatot ad arra, miért találkoznak Japánban a tetovált emberek zárt onszenajtókkal, vagy miért kell eltakarniuk a tetoválásukat a munkahelyükön.
- Az irezumi jóval a modern jakuza előtt létezett, és eredetileg az Edo-kor büntetési gyakorlatából alakult ki, nem egy bandakultúrából.
- A négy klasszikus motívum, a sárkány, a koi ponty, a tigris és a bazsarózsa, saját, évszázados jelentéssel bír, a jakuzához fűződő összefüggésektől függetlenül.
- A Meidzsi-kor országos tetoválási tilalmát csak 1948-ban oldották fel, a látható tetoválásokkal szembeni társadalmi bizalmatlanság azonban ezután is fennmaradt.
- Az onszenekre és a munkahelyekre vonatkozó szabályok történelmileg a jakuza tagjai ellen irányultak, a gyakorlatban azonban minden látható tetoválást viselő emberre kiterjednek.
Irezumi és jakuza: két dolog, amelyet gyakran összekevernek
Az irezumi a hagyományos japán tetoválóművészetet jelenti: egy összefüggő motívum a test nagy részét borítja, gyakran a hátat, a karokat és a combokat is egyetlen kompozícióba rendezve. Ez a technika régebbi annál a szervezett bűnözésnél, amellyel ma gyakran automatikusan összekapcsolják, és önálló esztétikai hagyománya van, amelynek eredetileg semmi köze nem volt egy adott csoporthoz.
A büntetéstől a művészeti formáig
Az Edo-korban (1603 és 1868 között) a tetoválás kezdetben büntetési eszköz volt: a jelölés helye és formája elárulta a vétség jellegét; például a tolvajokat a karjukon, a gyilkosokat pedig a fejükön tetoválták meg (forrás: Irezumi, Wikipedia). Ezzel párhuzamosan ugyanebből a korszakból származó, tetovált hősöket ábrázoló fametszetek nyomán egy elismert képi világ alakult ki. Ez az irezumit puszta büntetőjelből elfogadott művészeti formává emelte, amelyhez a tetoválóművészek ma is visszanyúlnak.
Miért éppen a jakuza választotta ezt a tetoválást?
A jakuza csoportok később identitásuk központi elemévé tették a nagy felületet borító irezumi tetoválást: a gyakran napokig tartó, fájdalmas tetoválási folyamat beavatási szertartásként szolgált, amely a fájdalomtűrést és a csoport iránti hűséget tette próbára (forrás: Irezumi: Tradition and Criminality, Japanese Visual Culture, Fordham University). Nem maga az irezumi hagyománya, hanem annak jakuza általi átvétele az oka annak, hogy egy látható, egész testet beborító tetoválás Japánban ma is bizalmatlanságot kelthet.
A tilalomtól a legalizálásig: röviden a történetről
A Meidzsi-kormány a 19. század végén országosan betiltotta a tetoválásokat, hogy a nyugati hatalmak szemében modernebbnek tűnő képet mutasson Japánról, ezzel pedig tovább erősítette a tetovált emberekkel szembeni megbélyegzést (forrás: Irezumi, Wikipedia). A tilalom 1948-ig volt érvényben; ekkor az amerikai megszálló hatóságok feloldották, és a tetoválás ismét legálissá vált.
A jogi helyzet egyik napról a másikra megváltozott, a társadalmi megítélés azonban nem követte ugyanezt az ütemet: az 1960-as és 1970-es évek jakuza-filmjei évtizedekre megszilárdították a tetovált gengszter képét a kollektív emlékezetben, jóval azután is, hogy a tetoválás ismét legálissá vált.
Mit jelent a sárkány, a koi ponty, a tigris és a bazsarózsa?
Az irezumi hagyományát meghatározó négy motívum mindegyikének önálló jelentése van, amely jóval túlmutat a jakuzával való összefüggésen, és évszázadok óta része a japán képi világnak (forrás: An Inked Guide to Symbolism Within Japanese Tattoos, Inked Magazine).
A sárkány és a tigris mint ellenfelek
A sárkány általában az egyensúlyt, a szabadságot és a szerencsét jelképezi, a választott szín pedig további hangsúlyt ad a jelentésnek: a fekete a bölcsességet emeli ki, a zöld a természetre utal, a kék pedig a jóindulatot jelképezi. A tigrist ezzel szemben a bátorság, az erő és a balszerencse elleni védelem szimbólumaként értelmezik, és hagyományosan képi ellenpárként állítják a sárkánnyal szembe. A két motívum együtt így az erő és a megfontoltság egyensúlyát fejezi ki.
Koi ponty és bazsarózsa: kitartás és kecsesség
A koi ponty egy olyan hal legendájára utal, amely egy vízesés sodrásával szemben úszik, majd ezért sárkánnyá változik; a motívum így egy nehéz időszakban tanúsított kitartást jelképezi. A bazsarózsa a jólétet, a megbecsülést és a bátorságot jelképezi, és többnyire kísérőmotívumként jelenik meg egy sárkány vagy tigris mellett, nem pedig önálló főmotívumként.
Ez a négy motívum csak egy szelete a japán szimbólumvilágnak. Aki további mitológiai tetoválásszimbólumok jelentését szeretné megismerni, áttekintést talál róluk a mitológiai tetoválásszimbólumokról szóló cikkünkben, egy egészen más, kulturális hagyományok által formált tetoválási irányzatról pedig a chicano tetoválásokról, szimbólumaikról és jelentésükről szóló cikkünkben olvashat.
Miért találják magukat a tetovált emberek Japánban ma is zárt ajtók előtt? Onszenek és munkahelyek
A japán tetovált embereket ma is érintő fürdőházi és munkahelyi szabályokat eredetileg azért vezették be, hogy távol tartsák a jakuza tagjait a nyilvános létesítményektől. A gyakorlatban azonban attól függetlenül érvényesülnek, hogy ki viseli a tetoválást, vagy mit ábrázol.
Miért éppen a fürdőházak reagálnak ilyen érzékenyen?
A japán kormány 2015-ös felmérése szerint abban az időben a megkérdezett szállodáknak és vendégházaknak csak mintegy 30 százaléka engedte be a tetovált vendégeket a közös fürdőkbe (forrás: Japanese Onsen and Ink, The Tattoo Taboo, Japan National Tourism Organization). Japán turisztikai hivatala azóta arra kérte a szolgáltatókat, hogy enyhítsenek az általános tilalmakon, például öntapadós takarótapaszok vagy privát fürdési lehetőségek biztosításával, és azt is rögzítette, hogy maga a tetoválótinta nem jelent veszélyt a fürdővízre (forrás: Gov't encouraging hot springs to ease tattoo restrictions, Japan Today). Yoshimi Yamamoto etnológus arra is rámutat, hogy régebben megszokott látványnak számítottak a tetovált kézművesek és más szakmák képviselői a fürdőházakban. Ez azelőtt volt, hogy a nyilvános fürdőket ritkábban látogató fiatalabb generációk főként a jakuza-filmek révén kezdték összekapcsolni a tetoválásokat a szervezett bűnözéssel (forrás: Taboo or discrimination?, Number 1 Shimbun, Foreign Correspondents' Club of Japan).
A munkahelyen már az állásinterjún is előítéletekbe ütközhetnek
2017-ben a japán kormány nem tartotta helyénvalónak, ha valakit kizárólag a tetoválása miatt nem engednek be egy termálfürdőbe. A munkahelyeken azonban továbbra is makacsul él a bizalmatlanság: egy 2021-es felmérés szerint a japánoknak csak mintegy három százaléka tetovált, miközben több mint a felük kényelmetlenül érezné magát, ha a munkája során látható tetoválást viselő szakemberrel találkozna, és egyes cégek már a felvételkor elutasítják a tetovált jelentkezőket (forrás: Taboo or discrimination?, Number 1 Shimbun, Foreign Correspondents' Club of Japan). A jogi helyzet eközben nem egyértelmű: mivel a fürdőházaknak alapvetően nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük, jogászok szerint a kizárólag tetoválás miatti elutasítás diszkriminációnak minősülhet, és bíróság előtt is megállhat, noha sok magánfürdő ennek ellenére továbbra is fenntartja a tilalmat. A hivatalos álláspont enyhülésének és a továbbra is meglévő társadalmi tartózkodásnak ez a keveréke magyarázza, miért nem tűnt el egyszerűen a téma az 1948-as legalizálás óta eltelt évtizedekben sem.
Jakuza-motívum választása a jelentés figyelembevételével
Akihez közel áll egy sárkány, egy koi ponty vagy valamelyik másik klasszikus motívum, az ennek a cikknek a történetéből is magával visz egy darabot: a büntetőjeltől a művészeti formán át egészen a jakuza általi kisajátításig. Ezért a motívum jelentésének előzetes megismerése éppúgy hozzátartozik a tiszteletteljes viszonyuláshoz, mint az elhelyezésről vagy a méretről szóló döntés.
Egy ideiglenes vagy féltartós minta kizárólag arra ad lehetőséget, hogy kipróbáld a kinézetet, a méretet és az elhelyezést a saját bőrödön, mielőtt végleges döntést hozol. Abból nem tudhatod meg, milyen érzés lenne egy tartós, irezumi ihlette tetoválás, hogyan gyógyulna, kialakulhatna-e allergia, vagy pontosan hogyan mutatna a kész eredmény a bőrödön. Ezekkel a kérdésekkel továbbra is egy tapasztalt tetoválóművészhez érdemes fordulni.
Egy másik példa, az „Az Egek Ura” dizájn, ugyanezt a sárkányt mutatja egy másik, felhők közötti kompozícióban, és jól szemlélteti, hogy nem kell egyetlen változatra szorítkoznod. Aki többféle változatot szeretne összehasonlítani, a sárkánydizájnokat tartalmazó kollekcióban nagyobb választékot talál.
Aki először még alaposabban szeretné átgondolni az ideiglenes kipróbálás és a tartós tetoválás közötti döntést, háttér-információt talál arról szóló cikkünkben, miért érdemes kipróbálni egy tetoválást, mielőtt véglegessé válik, valamint az ideiglenes és tartós tetoválásokat összehasonlító cikkünkben. Aki az első tetoválását tervezi, további útmutatást talál a motívum kiválasztásához és az elhelyezéshez első tetoválásról szóló útmutatónkban.
