A gésát ábrázoló tetoválás nem kurtizánt vagy örömlányt jelenít meg, ahogy azt a Nyugaton elterjedt sztereotípia sugallja, hanem a táncra, zenére és társalgásra képzett japán művész történelmi alakját idézi meg. Ennek a különbségnek a megértése az első lépés ahhoz, hogy olyan designt válassz, amely valóban erről az alakról mesél, a részleteivel – a kimonóval, a legyezővel, a frizurával – és a hozzá gyakran társított szimbólumokkal, például a kaméliával vagy a koi ponttyal, ahelyett, hogy a filmek által népszerűvé tett jelmezes képet ismételné meg.
Mielőtt belemennénk a történelmi és szimbolikus részletekbe, íme, amit érdemes tudnod a tájékozódáshoz:
- A gésa hagyományos japán művész, nem kurtizán: a félreértés főként egy, a második világháború utáni tévedésből ered.
- A maiko és a geiko ugyanannak a képzésnek két szakaszát jelöli: az előbbi a tanonc, az utóbbi a hivatásos művész; a két alakot eltérő kimonójukról, obijukról és frizurájukról lehet felismerni.
- A legyező, a kamélia és a koi ponty a gésa témájú minták leggyakoribb kiegészítő elemei, és mindegyiknek konkrét jelentése van a japán kultúrában.
- A tiszteletteljes design az alak művészi fegyelmét mutatja be, nem pedig egy jelmezes vagy egzotizáló klisére épülő képet.
Mit jelent valójában a gésatetoválás?
A japán kultúrában a gésa szó szerinti jelentése „a művészet embere”: olyan hivatásos szórakoztatóművészt jelöl, aki éneklésben, táncban és hagyományos hangszereken való játékban képzett, emellett banketteken és szertartásokon a társalgásban is jártas (forrás: Geisha – Wikipédia). Az a Nyugaton elterjedt elképzelés, hogy a gésa kurtizán vagy prostituált, történelmi félreértés, amely főként a második világháború után szilárdult meg, amikor egyes, a megszálló erők közelében dolgozó nők „geisha girls”-ként hivatkoztak magukra, pedig nem tartoztak ehhez a művészeti hagyományhoz (forrás: Geisha – Wikipédia).
Ez a különbség annak is fontos, aki tetoválásként választja ezt a témát, hiszen a design megrajzolásának és bemutatásának módja attól függ, melyik alak van a szeme előtt. A hagyományos művész előtti tisztelgésnek szánt mintában az elegancia, a kifinomultság, valamint a kimonó vagy a legyező részletei kapnak hangsúlyt; a kurtizánsztereotípiára épülő illusztráció viszont az egzotizáló klisére szűkítheti le az alakot. Erre már a design kiválasztásakor érdemes figyelni, még mielőtt a bőrödre kerülne.
Röviden a történelmi eredetéről
A gésa alakja a 18. századi Japánban jelent meg. Az első nő, akiről feljegyezték, hogy gésának nevezte magát, egy fukagavai szórakoztatóművész volt 1750 körül, aki énekléséről és a samiszen nevű, háromhúros lant használatáról volt ismert; ez a hangszer ma is a gésák egyik jelképe (forrás: Geisha – Wikipédia). A hagyományos képzés része volt a samiszen mellett a fuvola- és dobolás, a Buyō stílusú tánc, a teaszertartás és a kalligráfia is: a képzés célja egy sokoldalú művész felkészítése volt, nem csupán egy általános szórakoztatóművészé.
Geiko és maiko: ugyanannak a hagyománynak két szakasza
Aki gésa témájú mintát néz, gyakran észreveszi az ábrázolt öltözékek közötti különbségeket; ennek az a magyarázata, hogy a kifejezés valójában ugyanannak az útnak két külön szakaszát foglalja magában. A maiko a tanonc, általában 17 és 20 év közötti, és a képzése néhány hónaptól körülbelül két évig tarthat; a geiko már képzett hivatásos művész, és Kiotóban a „geisha” helyett éppen a „geiko” kifejezést használják (forrás: Maiko – Wikipédia).
A különbség leginkább a kimonón látható: a maiko egy 200–240 centiméter hosszú hikizurit visel, nagyon bő furiszode ujjakkal, valamint egy akár 6 méternél is hosszabb darari obit, amely kifejezetten a tanoncképzésnek erre a szakaszára jellemző (forrás: Maiko – Wikipédia). Ezeknek a részleteknek az ismerete segít értelmezni egy meglévő designt, vagy eldönteni, hogy az illusztráció valójában a képzés melyik szakaszát ábrázolja, még mielőtt további jeleket keresnél a frizurán vagy a sminken.
Hol alakult ki ez a különbség? A hanamacsik, például a kiotói Gion
A maikók és a geikók a szó szerint „virágvárosokat” jelentő hanamacsi nevű negyedekben képződnek. A kiotói Gion valószínűleg a legismertebb közülük: 1881 óta Gion Kobura és Gion Higashira oszlik, és ma is otthont ad a nyilvános Miyako Odori táncelőadásnak, amelyet 1872 óta minden évben megrendeznek (forrás: Gion – Wikipédia). Ha alaposabban utánanézel a témának, ezek az utalások segítenek megkülönböztetni a tájékozott illusztrációt az általános képtől.
A gésa alakját gyakran kísérő szimbólumok
A gésa alakja mellett gyakran három elem jelenik meg a tetoválásmintákon. Mindegyiknek konkrét jelentése van, amelyet érdemes megismerni, mielőtt együtt szerepelteted őket a designban.
A legyező (szenszu)
A szenszu nevű összecsukható legyező japán találmány, és a geikók, valamint a maikók hagyományos legyezőtáncainak kelléke (forrás: Folding fan – Wikipédia). A tetoválásokon az alak mellett kinyitott legyező ezért inkább az előadóművészetet idézi meg, mintsem egy egyszerű díszítő kiegészítőt.
A kamélia (cubaki)
A japán virágszimbolikában, a hanakotobában a kamélia (cubaki) jelentése a színétől függően változik: a vörös a kecsesen elhalványuló szerelemhez kapcsolódik, a fehér a várakozáshoz, a sárga pedig a vágyhoz vagy a nosztalgiához (forrás: Hanakotoba – Wikipédia). A megfelelő szín kiválasztása tehát nem pusztán esztétikai kérdés: megváltoztatja, mit közvetít a minta annak, aki ránéz.
A koi ponty
A koi ponty a japán kultúrában a szerencséhez, a jóléthez és a nehézségekkel szembeni kitartáshoz kapcsolódik. Ez a jelentés jól illeszkedik a gésa művészi képzését kísérő fegyelem és elkötelezettség gondolatához (forrás: Koi – Wikipédia). Ugyanez a szimbolika áll a koinoborik, vagyis a ponty alakú zászlók mögött is: ezek az Edo-korban jelentek meg, és ma is kitűzik őket május 5-én, a gyermeknapon.
Hogyan válassz tiszteletteljes gésatetoválást?
A legegyszerűbben úgy maradhatsz hű a témához, ha a filmekből ismert jelmezes kép helyett annak valódi történetéből indulsz ki. A kifinomultságot, a mozgás kecsességét vagy a kimonó részleteit kiemelő design a hagyományos művészt mutatja be; a kizárólag feltűnő sminkre vagy kihívó pózokra épülő illusztráció viszont közelebb áll az elkerülendő sztereotípiához. Mielőtt több elemet kombinálnál egyetlen mintában, érdemes ellenőrizned néhány dolgot:
- A kiválasztott kamélia színét, mivel a japán virágszimbolikában ez megváltoztatja a virág jelentését.
- Az ábrázolt legyező vagy hangszer típusát, ha felismerhető módon szeretnéd megidézni az előadóművészetet.
- A kimonó és a frizura ábrázolásának módját, hogy kiderüljön, a design maikót vagy geikót idéz-e meg.
Ha más, az alak mellé illeszthető virágmotívumok, például a cseresznyevirág is inspirálnak, többet is megtudhatsz róluk a virágos tetoválásokkal foglalkozó cikkünkben, ahol részletesen bemutatjuk a japán ihletésű mintákban leggyakrabban használt virágok jelentését.
Az arányok és az elhelyezés felmérése, mielőtt végleges tetoválást választanál
Miután kiválasztottad a designt és a hozzá illő szimbólumokat, még azt kell felmérned, hogyan mutat majd a minta a bőrödön; ebben segíthet egy ideiglenes vagy féltartós változat. Ha először ilyen formában próbálod ki a mintát, életnagyságban láthatod az alakot, ellenőrizheted, hogy a legyező vagy a kamélia részletei jól kivehetők-e a kiválasztott testrészen, és több elhelyezést is összehasonlíthatsz – például az alkart a lapockával –, mielőtt végleges döntést hoznál. Ez az esztétika és az elhelyezés próbája, nem pedig annak előzetes bemutatása, milyen lenne a fájdalom, a gyógyulás vagy a végleges megjelenés ugyanezzel a mintával tetoválásként: ezeket a szempontokat majd szakemberrel kell mérlegelned, amikor eljutsz ehhez a lépéshez. Ha többet szeretnél megtudni arról, miért érdemes kipróbálni egy designt, mielőtt véglegesíted, olvasd el az útmutatót arról, hogyan és miért próbálj ki egy tetoválást a végleges változat előtt; a az ideiglenes és a féltartós tetoválás összehasonlítása pedig segít kiválasztani, melyik változatot próbáld ki.
Az InkLabs Gésa designja éppen ezt az elegáns alakot idézi meg, a témához illő, ázsiai ihletésű elemekkel, és ideiglenes, valamint féltartós változatban is elérhető az Emberi test kollekcióban, más, testre szánt hasonló mintákkal együtt. Ha ugyanezzel az illusztrációs stílussal készült más mintákkal is összehasonlítanád, nézd meg a Szemléltető kollekciót is. Ha még azt mérlegeled, hová kerüljön az első tetoválásod, az első tetoválás mintájának és elhelyezésének kiválasztásáról szóló útmutató olyan hasznos szempontokat gyűjt össze, amelyek a gésa témájú mintára is érvényesek.
Gyakori kérdések a gésatetoválásról
A gésa és az oiran ugyanazt jelenti? Nem: a gésa táncra, zenére és társalgásra képzett művész, míg az oiran magas rangú kurtizán volt. A két alak összekeverése a téma kapcsán elkövetett leggyakoribb hiba, és éppen ez a félreértés táplálta a gésát a prostitúcióval összekapcsoló nyugati sztereotípiát.
Automatikusan tiszteletlen a gésát ábrázoló tetoválás? Önmagában nem: akkor válik azzá, ha az alakot jelmezes képpé egyszerűsíti ahelyett, hogy a történetével és a szimbólumaival mutatná be. A valódi hagyományból kiinduló, tájékozott design egészen más választás, mint a kizárólag a sztereotípiára épülő illusztráció.
Meddig tart egy ilyen mintájú féltartós tetoválás? Ez a választott terméktől függ, nem az ábrázolt témától: a kialakulás idejét és a tartósságot mindig az adott termék adatlapján kell ellenőrizned, nem pedig általánosságban megbecsülni.
